Vélhetőleg a Németországtól elszenvedett 7-1-es vereség a brazil sporttörténet egyik legmegalázóbb pillanata volt, ha ugyan nem a legmegalázóbb. Már a 29-ik perc hírhedtté vált, amikor 5-0 volt az állás, és nyugodtan mehetett lefeküdni bármely szurkoló, anélkül, hogy a lényegről lemaradt volna. Még két német gól, és egy brazil. Számomra viszont megérte a végéig fennmaradni, hogy a meccs végén néhány nagyon rövid bejátszásban láthassam David Luizt és egy másik brazil játékost imádkozni. Mi ebben a különleges? – kérdezhetitek.

Kiemelném első sorban a következetességüket és azt a képességüket, hogy megvallják hitüket a kedvező, vagy kedvezőtlen időben is. A nemes jellem bizonyítéka hűségesnek maradni, meggyőződésed mellett kiállni, akkor is, ha ez semmi hasznot nem hoz. Azután: ez a gesztus erőteljesen és véglegesen széjjelszakítja a focishow fátylát, amely mindeddig premier-plánban volt, és alárendeli egy felsőbb rendű esemény valóságának. Az első dolog, amit ők ezzel üzennek, hogy a megaláztatás – még ha a történelem legnagyobbikának nevezzük is – nem lehet annyira fontos, mint egy másik univerzum: az, amelyben e dolgoknak más (m)értékük van.

Az sem számít, hogy akik látták őket, hisznek-e Istenben, vagy sem. Ami számít, hogy az imádkozó brazil futballisták közvetetten kinyilvánították, hogy a foci nem minden. Még egy világbajnokság elődöntője is lehet apróság; hogy a dolgok látszólagos fontossági rendje teljesen különbözik azok valóságos értékrendjétől. Olyan ez, mint egy megvilágosodást adó orvosi beavatkozás, amely képes széttörni a megrendezett előadások és az illúziók kemény páncélját; megszünteti a szemet bántó varázslatot, és aláaknázza a sportok kortárs vallását, elűzve trónjukról annak hőseit és isteneit. Keresztyén szempontból figyelemre méltó tény, hogy az imádság egy sikertelenség végpontján születik meg. Láttam sikerek utáni imádságokat, de veszteség utánit nem nagyon. Nem jelenti, hogy nem volt ilyen, legfeljebb nem került kamerák elé.

Ugyanakkor, bár vannak rendelkezések, melyek a sportpályán történő vallásos megnyilvánulásokat korlátozzák – a két lefilmezett brazil focista – semmibe vették ezeket. Ezt jelenti a hitedet nyilvánosan vállalni, az ezt követő következményekkel együtt. És van itt még valami. Létezik egyféle babonás, ill. megfelelést hajhászó vallásos érzület azok között a sportolók között, akik mindenféle jelekkel, mozdulatokkal igyekeznek ilyen téren (is) népszerűséget szerezni maguknak. De azok a sportolók, akiknek van erejük a vereség után is imádkozni – nem ebbe a sablonba tartoznak.

Ez a fajta viselkedés eszembe juttatja C.S. Lewis mondását a frontharcosokról: abban az esetben, amikor két hívő katona, akik egymással ellenséges csapatokban harcolnak, lelövik egymást, nyugodtan mehetnek kézen
fogva a menny felé. A dolgoknak ez a „felülről” történő látása képesíti ezeket a sportolókat is, hogy átlépjék a sikertelenség érzelmi töltődésének a határait, úgy, hogy közben helyes perspektívába helyezik azt.

Végülis bár szívesen lefeküdtem volna az első félidő után, nem bántam meg, hogy a kíváncsiságtól hajtatva fennmaradtam. Egy megalázó vereséget imádsággal lezárni – a legcsodálatosabb finálé. David Luiz imádkozott akkor is, amikor megnyerte a Szuperkupát, és akkor is, amikor elvesztette ezt az elődöntő mérkőzést.

 A cikk megjelentetésére a fordítón, Takács Zoltánon keresztül engedélyt kértünk a szerzőtől.

I.
Sétálok az utcán.
Egy mély lyuk van a járdán.
Beleesem, elvesztem.
Nincs segítség.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság kell, hogy kitaláljak.

II.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Úgy csinálok, mintha nem látnám.
Újra beleesem.
Nem tudom elhinni, hogy ugyanott vagyok.
De nem az én hibám!
Még nagyon hosszú idő telik el, míg ki tudok jönni.

III.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Látom, hogy ott van.
Mégis beleesem... ez puszta megszokás.
A szemem nyitva van. Tudom, hol vagyok.
Az én hibám!
Azonnal kijövök.

IV.
Ugyanazon az utcán sétálok végig.
Egy mély lyuk van a járdán.
Megkerülöm.

V.
Egy másik utcán sétálok végig.

Családomban nem merült fel a férfikorral járó esetleges prosztata probléma, mással sem beszéltem erről, így nem is vettem komolyan a jelentkező apró tüneteket. Ezért írom soraim, hogy akik hasonlóan hozzám eddig nem foglalkoztak a kérdéssel, itt az ideje! Kedves férfitársam, ha elmúltál negyven, feltétlen ballagj el egy-két évente kontrollra, mely a közhiedelemmel ellentétben teljesen fájdalommentes fél perces vizsgálat! Időben felfedezett nagyobbodást műtét nélkül lehet kezelni! De igazából azért is írok, mert szeretném Istent magasztalni, ki meg nem érdemelten mindig a lehető legjobbat adja nekünk, még egy ilyen témában is! Az eszemmel tudom, mégis mindig meglep jó értelemben, hogy Isten órája mennyire másképp jár, mint az enyém, de mindig abszolút pontosan! Elképesztően pontosan. Haldd hát történetem!

Három hónapig Indiában voltam, és hazaérkezésem órájában teljes elzáródást kaptam, magyarul a megnagyobbodott prosztatám hirtelen teljesen elzárta a húgycsövemet! A csoda és kegyelem az, hogy ez nem előbb történt –akár egy fél nappal is-, nem a hosszú repülőút alatt, vagy ott Indiában, ahol a legközelebbi kórház egy órás autózásra volt! De volt, hogy napokig a semmi közepén laktam, ahonnan csak mopeddal tudtak volna elvinni az onnan négy órára lévő kórházba, elég szerény körülmények közé! Gondolj bele, milyen „élmény” teljes elzáródással zötykölődni egy moped hátsó ülésén, tele húgyhólyaggal, ami képtelen kiürülni, s ezért egyre jobban fáj, s okoz egyre nagyobb szenvedést! Majd a helyi elsősegély után milyen macerás és mennyi költség újrafoglalni a repülőjegyet, katéterrel intézkedni, majd repülni.

De Isten csodálatos módon átállította a biológiai órámat, így gond nélkül tudtam teljesíteni a küldetésem! A visszafele repülőúton késett a gép, így új útvonalat kínált a repülőtársaság. Mire megérkeztünk Dohába, már ezt se értem el a további késés miatt. Az ügyintéző azzal nyugtatott, hogy amíg intézkednek az újabb foglalás ügyében, addig üljek be a VIP váróba és reggelizzek meg, természetesen az ő költségükön. Régi álmom valósult meg, mert eddig mindig kívülről és sóvárogva nézegettem az ilyen luxus helyeket, de ez most valósággá vált!

A hatalmas bőrfotelban elfogyasztott bőséges reggeli után visszajött az ügyintéző, és felvázolta ajánlatát: Maradjak itt Dohában, adnak vízumot, biztosítanak egy négycsillagos szállodai szobát másnap reggelig, transzfert oda-vissza, és teljes ellátást. Mivel ezt az odautazásnál már megtettem, így egy belső hangra hallgatva inkább a Rómába, majd onnan Budapestre való repülést választottam, amivel aznap hazaérkezhettem. Mivel a járat csak öt óra múlva indult, így erre az időre egy még nagyobb VIP váróba kísértek be, ahol még ágyak is voltak, és természetesen itt is korlátlan svédasztalos fogyasztás. Duplán beteljesült álom. Azé’ nem rossz dolog urizálni, így betelepedtem az egyik ágyba, körbepakoltam magam étellel-itallal, szunyókáltam is egyet, majd a kezembe nyomtak egy vouchert is a kellemetlenségek enyhítése gyanánt, miszerint visszaadnak a repülőjegy árából 250 USD-t.

A sokk, pont időben

Éjfélre hazaértem, s a kora reggeli órában ért a meglepetés: nem tudok pisilni! Sose volt efféle „élményem”, így igencsak meglepődtem. Próbálkoztam, fohászkodtam, s arra gondoltam, ha rosszul döntök, most Dohában ért volna ez. Gondolj bele, totál felforgatott volna mindent, dokit keresni, stb, majd venni egy új jegyet saját költségen.
Dél körül egyértelművé vált, hogy irány egy kórház! Épp tudtam még járni, így a legközelebbi kórházba elbuszoztam. Ráérzésre megcéloztam az egyik kaput, s pont az ambulancián kötöttem ki. Nagy nehezen elnyöszörögtem, hogy mi a gond, s mivel senki nem volt rajtam kívül, így egyből felfektettek az asztalra, s a katéter felnyomása után végre megkönnyebbültem. Sikerült mindenkit lepisilnem, de én széles vigyorral élveztem, hogy megszűnt a fájdalom. Mivel ebben a kórházban nem volt urológia, ezért megbeszéltük melyik kórházba vigyenek át mentővel, hogy ott konkrét segítséget kapjak.

Amikor kikerültem a vizsgálóból eléggé meglepődtem, mert az elmúlt tíz perc alatt, amíg bent voltam, legalább tizenöten álltak már sorba. Osszál-szorozzál, ha nekem ezt a sort végig kellett volna állnom, mert tíz perccel később érkezem, az olyan másfél órás várakozás lett volna, mialatt belepusztultam volna a fájdalomba!
A mentő elég hamar átvitt a legközelebbi urológiára, ott sem állt sorba épp senki, így egyből szakemberek kezébe kerülhettem. Felvázolták a vizsgálatok után, hogy ezt bizony műteni kell –a két lehetséges műtét közül a nagyobbikkal-, és a legközelebbi szabad időpont sajnos csak másfél hónap múlva lesz, addig katéterrel kell élnem, ami ugye egy jó harminc centis gumislag feltolva, a kinti végén egy zacsival. Amíg mindezt végiggondoltam, egyszer csak felkiáltott a doki és örömmel jelezte, hogy egy hét múlva mégiscsak befekhetek műtétre, épp most lett szabad időpont!

Hazafele mindent végiggondolva egyre csak az járt a fejemben, hogy a három hónap, de különösen az elmúlt 36 óra milyen elképesztően alakult! „Pont” most történt, nem előbb, „pont” be tudtam vánszorogni a jó kórházba, „pont” nem állt sorba ott senki, onnan „pont” egyből bekerülhettem az egyik legjobb kórházba, „pont” lett egy közeli időpont a műtétre, s minden „pont, pont, pont”! Na ez Isten órája.

Mosógép, szinte ingyen

De a sztorinak itt nincs vége! Másnap be akartam kapcsolni a mosógépet, de meg se nyekkent. Berozsdásodott a csapágy a három hónap alatt. Nagy nehezen kézzel el tudtam forgatni a dobot, majd igencsak nagy csapágyzajjal végül ki tudtam mosni. Na, gondoltam, ez is éppen most történik. Elballagtam egy áruházba –katéterrel nem éppen fürgén-, és elkerekedett a szemem, mert a legolcsóbb használható mosógép 80 000 Ft volt!!! Gagyit ugye nem veszünk, mert az drágább.

Szomorúan távoztam, s elkezdtem körbekérdezni szervizeket is, mennyi egy csapágycsere? 25 000 Ft. Gondoltam, egy tizenéves mosógépnél nem biztos, hogy ez megéri. Másnap elballagtam egy másik áruházba, s hanyatt dobtam magam. „Pont” aznap kezdődött egy három napig tartó akció, amivel a „pont” kinézett mosógépet 20%-os engedménnyel lehetett megvenni! Másnap nyitásra odamentem ennek az áruházláncnak egy hozzám közelebbi boltjába, s újabb meglepetés ért: itt további 5 000 forinttal volt olcsóbb a kinézett mosógép! Megérkezett a repülőgéptársaság visszatérítése is, így ebből ki tudtam fizetni! Ezzel, s az akcióval összesen 2 600 forintomba került egy 80 000 Ft-os mosógép! S én ezért nem tettem mást, mint Dohában heverésztem az ágyon kajahegyekkel körülvéve pár órát.

Menny és pokol

Azóta megvolt a műtét, megjártam a poklot és a mennyet. Rengeteg fájdalommal, szenvedéssel, de Isten különös szeretetével is. A műtétet félig ébren éltem át, így láthattam-hallhattam azt is, amikor be kellett hívni a professzor urat is, mert komoly vérzés lépett fel. Eszembe jutott, hogy az egyik barátom a műtőasztalon halt meg, mert elvérzett. Elég nagy lett a sürgés-forgás körülöttem, három doki küzdött az életemért, jónéhány zacskó vért és plazmát nyomtak belém. Mégis teljes békességben feküdtem ott, hisz tudtam, hogy a Teremtő Isten kezében vagyok, aki végül is úgy döntött, hogy ad még egy esélyt.

Talán van már fogalmam a pokolról: prosztata műtét utáni második, majd harmadik nap, mely az örökkévalóságig tart! A mennyről is, mert végül is nem így kellett eltölteni a negyedik, ötödik, s a további napokat, s az egész örökkévalóságot sem így kell, hisz Jézus Krisztus megváltott, s elvisz majd oda, ahol nincs fájdalom! S ebben a speciálisan nyomorult helyzetben lehet talán a legjobban Istennel beszélgetni. Volt mit mondjon, volt mit tanuljak.
Ott feküdtem magatehetetlenül teljesen kiszolgáltatva, nyomorultul, felfekvési sebekkel, a kezemen kívül mást mozdítani se tudtam a fájdalomtól, s a közhiedelemmel ellentétben az ágyba kakilás nem is olyan egyszerű dolog. Úgy az ötödik nap végre fel tudtam „kelni”, húsz percig tartott, mire az ülő helyzetből ott állhattam az ágy mellett! Ebbe a rutinfeladatba bele se gondolunk reggelente, s abba se, hogy lazán kiballagunk a fürdőszobába, fogat mosunk, zuhanyozunk. stb. Mindez elérhetetlen álom volt napokig.

Kicsit átszabja az arcméretet, ahogy ott álltam zúgó fejjel, remegő lábakkal, mellettem egy tele vödörrel, melybe a belőlem mindenféle csövön át folyt a véres ez-az. Kb. öt percig tudtam így állni, majd úgy tíz perc alatt –mint egy lassított felvétel- vissza tudtam feküdni. Minden apró mozdulatért keményen meg kellett dolgozni.

„2 Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. 3 De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, 4 az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; 5 a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.” Rómaiakhoz írt levél 5. rész

Adja Isten, hogy amire tanított megtartsam, megéljem!
Övé a magasztalás, hála és dicséret!

Sándor

Vedd meg a feleségednek, és add kezébe ezt a könyvet, sok olyan témát elmond helyetted, amit nem mindig könnyű szóba hozni. Persze az a legjobb, ha közben beszélgettek is ezekről.

Megjelent a Szeretetvár Baptista Gyülekezet kiadásában a nagy sikerű „A hová tűntek a férfiak a gyülekezetből” című könyv szerzőjének újabb könyve.Tényleg ismered a férjedet? A férjed korán megtanulja, hogyan fojtsa el az érzéseit- és hallgassa el legalapvetőbb igényeit. A legtöbb férfi bensőségesebb kapcsolatra vágyik a feleségével, egyszerűen csak nem tudja, hogy érje el.

A sikeres szerző, David Murrow megtöri a hallgatást, és felfedi hitvesed szívének legbelső, legféltettebb titkait is. Elmondja, amit a férfiak Ádám óta éreznek, épp csak vonakodnak vagy képtelenek elmondani.

Ha igazán tudni akarod, mi rejtőzik a férjed szívében, feltétlenül olvasd el ezt a könyvet. Nemcsak megérteni fogod őt jobban, de szeretni és tisztelni is.

Megrendelhető a konyv@szeretetvar.hu e-mail címen.

A könyv ára 1.500.-FT.

Sok ember szemében a kereszténység a nőknek való, az iszlám a férfiaknak.

Úgy gondolják, hogy az egyház egy férfiak által dominált szervezet? Az átlag létszámarány a gyülekezetekben 60-40% a nők javára, a házasok több mint 20%-nál csak a nő jár. Minél tovább várunk, annál drasztikusabb beavatkozás kell majd az egyensúly helyreállításához.

A férfiak fontosabbak, mint a nők? NEM! A férfiak, nők és gyerekek ugyanolyan fontosak. Isten egyenlőnek teremtette a férfit és a nőt, de más feladatokat szánt nekik. Ha egy nő megtér egy családban, akkor a családja 17%-ban fogja őt követni, míg ha a férfi tér meg Krisztushoz, akkor ez 93%!!! Ez nem férfisovinizmus, ezek a tények. Isten így teremtett meg minket. Szellemi dolgokban a gyerekek sokkal inkább az apát követik.

Milyen a gyülekezeti hangnem?

Tényleg nőies a gyülekezet?

Mi a fókusz a gyülekezetekben?

Mit nyer a gyülekezet a férfiakkal?

Tippek a megoldáshoz...

És ehhez hasonló kérdésekkel foglalkoztunk ebben az előadásban.

Az előadás hanganyaga: Miért utálnak a férfiak gyülekezetbe járni?

Az előadás képanyaga: powerpoint

David Murrow: Why men hate going to church című könyve alapján, ami már megjelent magyarul is, itt olvashatsz róla. Megrendelhető itt.

A társadalomtudósok "APÁTLAN TÁRSADALOM"-ról beszélnek.
Ebben az előadásban arról lesz szó, hogy az apaság az egyik legszebb kaland, és legmélyebb misztérium egy férfi életében.
Apának lenni ma (bizonyos szempontból) sokkal nehezebb, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a fiatalok éheznek és szomjaznak az apákra!

A mai társadalmi kontextus üzenete: Megakarjuk menteni a következő generációkat? Akkor mentsük meg az apaságot!

Előadó: Heizer Tamás

képanyag:

apa_Bnet_2012.pdf

hanganyag:

APÁNAK LENNI JÓ!

Ma úgy gondolkodunk, hogy amikor egy kisgyermek megszületik és kiderül, hogy kisfiú, természetesnek tartjuk, hogy valamikor, 18-20 éves korára férfivé válik automatikusan. Ezzel szemben, azaz igazság, hogy ez nem így van.  Attól, hogy valaki hímneműnek született, még egyáltalán nem biztos, hogy férfivá érik, mire biológiailag a nemi érése befejeződik. A nemi érés és a szexuális aktivitás egyre lejjebb csúszik (15 éves lányok teherbe esnek, fiúk elkezdik a nemi életet) de nyilvánvaló, hogy ez nem jelenti azt, hogy érett férfiakról vagy nők-ről beszélhetünk.

Régen ezt a különbséget jól értették az emberek, létezett még a férfivá avatás szertartása, ami egy nagyon fontos határátlépés volt. Akkor avattak valakit férfivá, ha teljesíteni tudta a feltételeit, ezek a feltételek pedig nem arról szóltak, hogy egy ifjú a nemi potenciáljának a birtokában van-e, ezt természetesnek vették, azt viszont egyáltalán nem vették természetesnek, hogy valaki, akinek a nemi érése befejeződött, az automatikusan férfivá vált-e vagy sem. A férfivá avatás előtti próbák éppen azt voltak hivatottak kideríteni, hogy akinek biológiailag a nemi érése befejeződött, az eközben jellemében, személyiségében valóban férfivá érett-e, vagy sem. Ebben az előadásban azt járjuk körbe, hogy mik a férfiasság építőkövei.

Előadó: Heizer Tamás

Az előadás képanyaga:

Ferfi_bnet2012.pdf

Az előadás hanganyaga:

MITŐL FÉRFI EGY FÉRFI?

Nemsokára érkeznek a 2012-es férfi szemináriumok anyagai!

Év elején a BalatonNet-en is megosztott téma már előkerült a Békevár Baptista Gyülekezetben. Az igehirdetések persze átfedést mutatnak a szemesen elhangzottakkal, de Szemesen kevesebb idő volt a részletekre.

A 3 út a nyár folyamán kiegészült egy negyedikkel, ami a célba érkezés öröméről szól. Utólag jöttem rá, mennyire szorosan illeszkedik a többihez.

Az igehirdetéseket a gyülekezet oldalán töltheted le

A Jel 13:8 Jézust úgy mutatja be, mint aki a "világ kezdete óta a megölt Bárány" Ez azt jelenti, hogy  Isten ezt a világot az áldozatra alapozva teremtette! Jézus Krisztus az önfeláldozás útjára lépett már a teremtés előtti örökkévalóságban. Jézus Krisztus az önfeláldozás útján járt a földi élete során. Ő mondta: „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mk 10:45)

Ha Isten Jézushoz hasonlóvá akar formálni bennünket, akkor azon az úton fog vezetni bennünket, amin Jézus is előttünk járt. Vajon Jézus tanítványainak ezen az úton is követni kell Jézust? Vagy az önfeláldozás útja, csak és kizárólag Jézus útja volt?

Amikor egy férfi elindul, hogy Jézust követve Isten szíve szerinti férfivá váljon, akkor rá kell lépnie az alázat útjára, aztán tovább kell haladnia az erő útján, de eljön a pillanat, amikor az önfeláldozás útján kell tovább haladnia.

Ez az előadás erre hív meg.

Vetített diák: 03_onfelaldozas utja.pdf

AZ ÖNFELÁLDOZÁS ÚTJA

Kérdések, amikkel személyessé teheted a témát, miután meghallgattad:

1. Életszemléletem
Mennyire gondolom azt, hogy a keresztyén élet fájdalommentes, önfeladás-, önfeláldozás nélküli siker sztori?

2. Eddigi életutam
Visszatekintve, próbálj felidézni olyan élethelyzeteket, amikor önként vagy kényszerből kénytelen voltál önmagad megtagadni, vagy feladni. Miért volt erre szükség? Hogy érezted magad? Milyen következménye lett?

3. Jelenlegi helyzetem:
Miben hív téged Jézus most áldozatvállalásra a következő területeken? Mi az áldozat lényege, és miért van rá szükség?
Házasság / család - Munka / hivatás / tanulás / Gyülekezet  - Környezet / szomszédság / társadalom

4. Döntésem
Ha megfogalmazódott benned néhány konkrét élethelyzet, amiben Jézus áldozatvállalásra hív, akkor írd le... Mi a döntésed lényege? Miért van rá szükség szerinted?